Rómer
Ilona (művésztanár) személyes
vallomása a kollázsról
A XX. század egyik fontos
művészeti kifejező eszköze a KOLLÁZS, a XXI.
században sem veszített varázserejéből,
sőt úgy látom reneszánszát éli.
- . -
A kollázs számomra
azért fontos (a pasztell technikával azonos
értékű) technika, mert az általa képzett
gazdag faktúráltsággal egyszerűen kifejezhetők a
legbonyolultabb és legfinomabb emberi érzések, gondolatok,
hangulatok. Technikailag ezt úgy oldom meg, hogy a
különböző beragasztott tépett papírok, fadarabkák,
gézdarabok és egyéb talált tárgyak
mögé-mellé-rá porpasztellel
„modulálok”. Ezáltal a sok esetben elemeire bontott
tárgyakat el lehet helyezni térben, időben és
újra egységessé, vagy önálló
mondanivalóvá formálni, alakítani. Így teszem a
véletlenszerűséget kihasználva az anyagok formai-
és színbeli sokszerűségét
törvényszerű megoldássá.- . -
A kollázs érdekes
és hangulatos variációja a rizspapír és az
akvarell harmonikus ötvözése. Nagyon alkalmas elvont
gondolatok kifejezésére, közlésére.- . -
A
tanítványaim is alkalmazzák ezt a technikát.
Ők a már felragasztott színes pasztell, vagy újságpapírokra
még rárajzolnak, vagy-és kiegészítik azokat
a saját gondolataiknak, elképzeléseiknek megfelelően.
A különböző variációk sok kreativitást,
jó fantáziát és gazdag
élményvilágot igényelnek. A tehetséges
gyerekek szívesen választják ezt a technikát is
és jó példáikkal ötletet,
segítséget nyújtanak a bátortalanabbaknak is.
